Ildikó Boldizsár Kék Zóna-estjén több mint 70 társammal együtt hallgattuk Ildikó meséit azokról a helyekről, ahol az emberek többsége megéri a 90 vagy 100 éves kor. Okanawa, Szardínia, Nicoya, Ikaria szigetén jártunk, ahol az életöröm és a céltudatos, tevékeny élet kineveti a halált. Gyűjtöttük az alapelveket, amelyek kulcsot jelenthetnek a hosszú élethez, voltunk a Csodakertben, drukkoltunk Pancsitának, a szélcsengő hangjára táncoltunk és láttunk templomot épülni szeretetből. Közben észre sem vettük, hogy Grundon hallott mesék közösségformáló ereje, a jókedv és nyitottság bennünket is megerősített, sőt az is lehet, hogy hozzátett pár évet az életünkhöz.
Nekem a mesék közül az igazság meztelensége tetszett a legjobban, akit fel kell öltöztetni a mesék köntösébe, mert másként nem tudták elviselni az emberek a látását. Velünk inkább fordítva történt most, ha nem is a testünk, de a lelkünk meztelen és befogadó lett a mesék által.