Célcsoport: 14 olyan nő, aki már korábban részt vett Boldizsár Ildikó képzésén. Mindannyiuknak pedagógus az alapképzettsége.

Fókuszpontok, célok:

1. Megismerkedni egy mesén keresztül a mesefejtés egyfajta módszerével
2. Párhuzamot vonni a mese csapdái és életünk csapdái között anélkül, hogy ezt ’’kihangosítanánk’’, és terápiás mesefejtő csoporttá alakulnánk.
3. A Piros cipők meséjén keresztül megismerni Clarissa Pinkola Estés varászlatos felhívását arra, hogy meg kell élni a saját nőiességünket, és a bennünk lévő őserőt ki kell bontakoztatni.

Időtartam: 2 óra (online formában (zoom-on))

Előkészítés: A mesét mindenkinek elküldöm előtte, hogy legyen idejük átolvasni.

A foglalkozás felépítése:

1. Bevezető gyakorlat – befejezendő mondatok
2. A mese -képzeletjáték? párhuzam a saját élettel? rejtvény?
3. Miben tér el a mesefejtés, az alkotó-fejlesztő mesefoglalkozás, és az egyéni terápia
4. A piros cipők mese változatainak bemutatása. Miért Pinkola Estést választottam
5. Mesehatás- kavargó érzéseink kifejezése
6. A történet sűrítése
7. Jelképek ereje a mesében
8. A mese hősének csapdái – a saját kelepcéink átgondolásával
9. Csapdák -helyszínek- ellenszerek- befejezések
10. A szereplők Propp szerinti besorolásának sajátos értelmezése: Belsővé tenni szereplőtípusokat
11. Melléknevek és igék gyűjtése- a szereplőkhöz
12. Színes nonfiguratív formákkal történő motiváció ábrázolás
13. Honnan, hova jutunk? – A mese ívének meghatározása három lépésben
14. Ige+ motiváció – a résztvevők szavaiból létrehozni egy új mesét az érzések szintjén

 

1.Bevezető gyakorlat – befejezendő mondat:

Ha mesét hallgatok úgy érzem magam, mintha/ mint…

/Mindenki elmondja, hogy hogyan érzi magát/

 

2. Mese-Mi számotokra a mese?

A mesét mindenki más síkon közelíti meg! Lehet egy kellemes időtöltés, egy történet, egy példabeszéd, egy út önmagunkhoz, egy új inerciarendszer, amelyhez képest a világot nézed, egy filozófiai elmélkedés….Ti hogyan fordultok a meséhez?

Végén elmondani:

Számomra a mese: Megfejtendő rejtvény. A neve is ebből származik. Valami, ami talányos, valami, amit meg kell fejteni: A mese tudásőrző, de a tudásra csak akkor bukkansz rá, ha megfejted a mesét. Minden mese egy út önmagunkhoz, ezért érdemes vele ebben a formában is foglalkozni. Szerintem elsősorban annak fog tetszeni ez az út, aki szereti elmélkedéssel, asszociációkkal megközelíteni a világot.

 

3. Mesefejtés – alkotó-fejlesztő mesefoglalkozás –  egyéni terápia- miben térnek el?

Eddig két ágát ismertük meg a mesével való munkának, az egyik az alkotó-fejlesztő mese-foglalkozás, a másik az egyéni vagy csoportos fejlesztés/terápia volt. A mesefejtés szerintem egy harmadik forma, amely módszereiben kapcsolódhat az előzőekhez, de lényegesen másként mozgatja meg a résztvevőket.

Ha megnézzük a valóságérzékelés szintjei szerint őket, akkor azt látjuk, hogy az alkotó-fejlesztő mesefoglalkozás során elsősorban érzékelésünkkel és az intuitivitásunkkal dolgozunk, a gondolkodás és az érzelmek kevésbé kerülnek előtérbe. Bár sokszor érintve vannak a saját lelki folyamataink is, de annak eredménye nem kerül kimondásra.

Az egyéni meseterápia esetén az érzelmeknek van nagy szerepe, de az érzékelés és intuíciónak szorosan a nyomában van, végül harmadik helyen megjelenik tudatosság, a tudatosodás, mint megszilárdító erő.

A mesefejtésben a gondolkodás az elsődleges, utána jön az intuíció, és csak ezt követi az érzékelés. Az érzelmeknek itt sokkal kevesebb szerepe van. Persze a résztvevőket megérintheti egy-egy momentum, de nem ez a foglalkozás célja.

Ennél a mesefejtésnél, most szeretném ötvözni logikus, közös gondolkodást, a rejtvényfejtést, az egyéni gondolatok, érzések elindításával, és az egyéni életúttal való párhuzamok megvonásával, anélkül, hogy ez egy terápiás foglalkozássá válna. Mindvégig megmaradunk mesefejtés szintjén.

 

4. A piros cipők mese változatai. Miért Pinkola Estést választottam.

Az ördög báli cipője, Az ördög tűzpiros cipője. Hans Christian Andersen volt az, aki átírta a mesét: A lánynak itt a Vargáné varrja a cipőt, nem saját maga, majd a bálba megy az öregasszony ápolása helyett, és amikor levágja a bakó a lábát, akkor cselédnek áll. Itt a hangsúly a bűnökön van, amelyből a végén feloldozást nyer.

Andersen verziójának linkje: http://mek.niif.hu/15400/15402/pdf/15402_2.pdf

Andersen többi gyermekekről szóló meséjének elemzése: https://olvasas.opkm.hu/portal/felso_menusor/konyv_es_neveles/romantikus_gyermekkep_motivumok_andersen_nehany_mesejeben

Az a változat, amelyet most elemzünk, Clarissa Pinkola Estés egyik könyvében szerepel. Ebben a mesében a bezárt lányon van a hangsúly, aki megpróbál kitörni ebből…… A magyar-mexikói származású Clarissa Pinkola Estés Amerikában dolgozott pszichológusként, és hosszú ideig kezelt háborúban traumatizált embereket.

Számunkra most azért fontos a személye, mert megírta a nők őserejéről szóló könyvet, amelyet minden nőnek, de legalább minden meseterapeutának ismernie kell! Estés azt mondja, hogy minden nőben él egy zabolátlan ősi erő, amely összekapcsolja eredeti, időtlen, természeti lényével, azzal a forrással, amelyet a női ösztönök és megérzések, a szenvedélyesség, a kreativitás és a korlátlan tudás jellemez. A könyv címe: a Farkasokkal futó asszonyok.

A mese, amelyet most fejtegetünk ebben a könyvben szerepel. Estésnek mesélte ezt a magyar-német változatot gyermekkorában egy nevelőnő, és Estés 40 évvel később elemezte a mesét.

 

5. Mesehatás- kavargó érzéseink

Milyen érzések van bennetek, ha a mesére gondoltok? Nem kell indokolni, csak mondani egy szót, egy kifejezést! /Ha az a szó van benned, hogy „utálom”, akkor azt, ha az, hogy „érdeklődés”, akkor azt./

6. A történet sűrítése:

Mindenkinek mást jelent egy mese, mindenki másként közelít hozzá. Számotokra mit jelent? Sűrítsétek legyetek szívesek először2-3 mondatba.

Ha ez kész megkérem őket, hogy /Most sűrítsétek egyetlen szóba, hogy mit jelent számotokra!

Saját: Nekem egy olyan lányról, aki hosszú ideig tartó lelki éhség, bezártság után, bármit elfogad, ha az egy kicsit is hasonlít az eredeti kincsére. Ráadásul korlátok nélkül, féktelenül elmerül benne.

7. Jelképek, szimbólumok a mesében

Bevezető mondatok: Jung szerint a psziché a lélek az egyén belső egyensúlyának megteremtésére törekszik, vagyis arra, hogy tudatunk és tudattalanunk harmóniában éljen egymással. Ha az egyensúly elbillen, a tudattalanból felmerülő tartalmak segítenek a visszaállításban. Ezek az üzenetek képek formájában érkeznek a tudat szférájába. A felmerülő képek szimbolikusak mögöttes üzenetet hordoznak.

Keressünk szimbólumokat a Piros cipőben!

Lehetséges válaszok:

Cipő: Társadalmi jel, amely alapján megkülönböztetünk embereket (jól sarkalt vagy sem) A cipők az életben maradást biztosítják a hidegben.

Azt óvja, amin állunk, amire támaszkodhatunk, ami a mozgást, a szabadságot jelenti.

piros-fekete színű cipő:

A fehér a tiszta fényt jelentette, a világosságot, az Istent A fekete a sötétséget, a rosszat, a Halált, a Gonoszt. A vörös az emberi vagy földi dimenziót jelenti. A bibliai első ember Ádám nevének jelentése a sémi nyelvekben (héber, akkád, arab): vörös földből való ember.

hintó: Olyan ebben a mesében, mint az arany kalitka. Szépnek látszik, de rabságot jelent.

vörös szakáll: ördögi attribútum.

bárd: a bakó szerszáma a mesében, a végleges eltávolítás eszköze

bérmálás: Krisztussal való első tudatos találkozást jelenti a megkeresztelés után. A régebbi változatokban másként szerepel. Archetipikusan az első menstruációs beavatás volt. Egyiptom, India, Törökország és Ázsiai egyes részein a nőket vörös hennával ajándékozták meg, hogy a lábukat vörösre fessék.

Aprószentek ünnepe (dec 28). A kereszténységben arra emlékeznek, hogy Heródes Jézus  születése után lemészárolta két év alatti fiúgyermekeket. A pogányoknál a téli napforduló ünnepe volt, nők testüket szellemüket megtisztogatták a gyásztól, amely a korai szülések, magzathalálhoz társult.

 

8. A mese csapdái -saját élethelyzetünk átgondolásával

Hintó (1. Csapda)

A lánynak először saját kézzel varrott cipője volt, amely szöges ellentéte a benyikorgó a hintónak, ahol már viszik az embert. A hintóból viszont nem lehet kiszállni, ha egyszer beültél.

Aranyozott hintón-nem kell annyit vesződni az alkotó élet elemi dolgaival.

Lélekvesztés (Jung szerint 35 év felett következik be), de inkább minden nap fenyeget.

“ Ráérek még ültetni, táncolni, tanulni, megbékülni, tisztogatni, keresni, ölelni..” -ez mind csapda mondja Estés.

Képzeljük el, hogy sétálunk a saját magunk készítette cipőnkben, és egyszer csak jön valami( valaki), aki ezt mondja: Velem könnyebb lesz, jobb lesz. Nem ilyen nehéz! Kevesebb energiát, törekvést igényel, amit én kínálok, csak ülj be ebbe a hintóba… Gyakran nehéz nemet mondani.

Most megkérlek benneteket, hogy gondoljatok arra, hogy volt-e már ilyen helyzet az életedben, amikor beültél egy hintóba? Milyen érzés volt akkor, és milyen utána, amikor már láttad a hintót.

Nem kell elmondani csak magadnak lejegyezni két szót, a két érzésre vonatkozóan!

/A kérdésekre adott válaszokat egyik kérdés esetben sem kell megosztani, csak végig-gondolni, leírni/

 

 

Öreg hölgy – öreg erő (2. csapda):

Senex- latinul idős embert jelent. A jungi pszichológia az öreg erőt, az öregember archetipikus figuráját testesíti meg. Ideális esetben az öreg- bölcsességet, méltóságot, gondoskodást, tapasztalatok őrzését jelenti – Lehet hosszú foga, lehet goromba, zsémbes, de a középpontjában van.

A mesei öregasszony nem bölcs, hanem merev, egyetlen érték a közösség véleménye.

A régi status que megtestesítője, egy olyan közösséggel azonosul, amelynek nem ismerei fel a túlzásait, hátráltató erejét.

Pedig az életünkben azzal a közösséggel kell a legtöbb kapcsolatot kiépíteni, amelyik a legfőbb támaszt nyújtja.  Ha olyan közösséggel azonosulsz, amely nem kérdezi meg, hogy milyen is vagy valójában, és nem állítja pozitív értelembe vett kihívások elé, nem bátorít, akkor elszárad a kreatív erőd.

Egy nőnek az egyik legfontosabb feladata elválasztani az életét és a gondolkodását az ellaposodott közösségi léttől, és kibontakoztatni a tehetségét.

Most arra kérlek, hogy gondold át, hogy te milyen közösségeknek vagy a tagja? Ezek közül a közösségek közül, melyik épít és melyiket érzed elnyomónak? Írd le kérlek a papírra a közösségeket és azt, hogy hogyan érzed ott magad!

 

Elégetett cipők (3. csapda):

A tűznek adjuk értékeinket, kiárusítjuk őket. Lehet ez önmagunkra kényszerített hallgatás, becsukjuk a rajztömböt, feladjuk a táncot, letesszük a tollat. Sok év telik el, hogy nem járunk sportolni, nem kezdünk semmibe, nem válunk semmivé.

De lehet öngyűlölet is, vagy a féltékenység amely felemészt.

Azt sem lehet megengedni, hogy valakinek az élete egy cérnaszálon (pl. valakitől függjön, még akkor sem, ha barát, társ, gyermek az a valaki.

Ha hagyjuk, hogy elégessék a cipőnket, egy idő után elkezd egyre erősebb lenni a szellemi éhség. Az öröm utáni vágyakozás nem szűnik meg, hanem beül dagad, duzzad, kívül szép leszel és kedves, de belül éhező szájak és könyörgő kezek lesznek.

Szellemi éhség (Hambré del Alma) kezdődik, nem akar mást, csak visszakapni a mélységet. Végül kitör ez a belső erő, és átveszi a hatalmat. Ha ekkor nem a jót ragadja meg, akkor elromlik minden.  Amikor kitört bármi jó neki, akár rossz akár jó, de hasonlít az eredeti kincsére!!  A farkasok két esetben ölnek mértéktelenül. Az egyik, amikor betegek, baj van, a másik, amikor nagyon hosszú ideig éheztek a hó fogsága miatt.

Fenyegeti a kitörtést a tobzódás veszélye. Az éhezés után rátör az emberre a félelem, az újabb fogságtól, és meg akar szerezni mindent. Akkor lesz ilyen egy nő, ha elvesztek a lélek kielégítésének ciklusai, és egy valamiből hiénya volt. Általában az alkotó energiából.

Voltál-e már ilyen éhes valamikor? Érezted-e már úgy, hogy el van zárva előled az út?

 

Bezártság, ösztönvesztés (4. csapda)

A fizikai, szellemi, anyagi határok érzékelése elsatnyult az éhezés alatt. Nem működnek az ösztönös megérzések. Az ösztön a biológiai és a szelemi érzékek találkozása. Az angol instinct a latin instigure szóbol származik, ami belső buzdítás, lelkesítést jelent.  Ami előrelátással tudatossággal egybeolvadva integráns viselkedésre készteti az embert. Nem tud menekülni ha kell.

A túl pedáns viselkedést fogságnak lehet nevezni. A beilleszkedéshez, persze kell a civilizált élet elsajátítása, de ha másról sem szól, akkor az alkotó én megszűnik. Ha valaki leragadt, akkor nehéz kimozdítani ebből. Ha nincs játék, akkor nincs alkotás. Ha jó vagy nem lehetsz kreatív. Ha azt várják el egy nőtől, hogy megvesse a különcöket, alkotókat, kerülje a szokatlant, az életvidám embereket, akkor a szobrok kultúráját építik.

Ha valaki hosszú idegi fogoly, akkor csak hosszas huzigálás, rángatás, érvelés, önmagával vívott harc után jut el oda, ahova az ösztönei helyesen vinnék egyébként.

Mindenkinek más ösztöne lassul le: igazságtalanságra vonatkozó, menekülési, jó emberek felismerésének ösztönei. Ha nem sérült az ösztönöm, akkor el tudom utasítani a konvenciókat és a téves cipőket, mert tudom, hogy nem táplálóak, nem értelmesek.

Voltál-e már ilyen kilátástalan helyzetben, hogy szinte csak az ösztöneidben bízhattál vagy abban sem?

 

Becsempészés kísérlete (5. csapda)

Az árnyék fajtája kultúrafüggő, általában azt az aspektusát hordozza, amit a kultúra megtilt vagy kevésbé támogat. Az árnyéklélek nem ül tétlenül bennünk, hanem tervezget készülődik arra, hogy előtörjön. Bugyog, morajlik, kavarog. Ha egyszerre csak rést nyitunk, kevés elem jön fel, és azzal tudunk dolgozni. Ha nincs meg a rés,

akkor tör ki, amikor nem számtunk rá. Ha egy nő úgy érzi, hogy nappal nem végezheti el a dolgát, akkor furcsa kettős életbe kezd, kifelé színlel, de ha alkalma nyílik rá, akkor másképp viselkedik. Időt csen társaitól és családjától. Kincset csempész a házba.  A felszínen közömbös, de az első kis fénysugárra felugrik kiéhezett énje, és felvillanyozódik, őrült módjára töltekezik, táncot jár, majd vissza akar menni a cellájába, mielőtt bárki észrevenné az eltűnését.

Rossz házasságban élő nők, a kisebbrendűségi érzésben szenvedők viselkednek így.

A hamisított lelki élet azonban soha nem működik. Mindig akkor veri szét a falat, amikor a legkevésbé számítunk rá. Akkor már inkább jobb, ha előbb feláll, és ragaszkodik ahhoz, ami a valóságos értelmet jelenti. A beengedett dolognak hasznosnak kell lenni, a szabadulás felé kell mutatni, bátor elemnek kell lennie.

Van a lélekben valami, ami nem engedi, hogy apró falatokon tengődjünk, mert a tudatosságra törekvő nő nem éri be egy-két szippantás friss levegővel. A női lélek ősi ereje követeli meg, hogy hozzáférjen az egészhez.

Régen zabolátlannak, rossznak tartották azt a nőt, aki természetes lelki énje szerint viselkedett. Mosz is megvan ez, csak más viselkedési módokat tekintenek féktelennek.

Cipész alakja: Nem ártalmatlan kívülálló. Ördögi alak.

Volt már ilyen becsempészett cipőd, ami nem kínált megoldást számodra, de pótlék volt, és ezt akkor elfogadtad?

 

Közösség előti meghunyászkodás ( 6. Csapda)

Ha merev közösségbe kerülünk, a közösség megvonja a szellemi gondoskodást, a szeretetet, és egyéb fontos lelki tényezőt, ezzel akarják alkalmazkodásre kényszeríteni.

Az ilyen nő képtelen alkalmazkodni, mert abba belehalna, elvesztené a szellemi integritását. A piros cipő azt jelenti, hogy nem akarunk egy szichét rontó közösség tagjai lenni. Ilyenkor meg kell keresni a saját közösségünket, mint rút kiskacsa, és életben gyarapodásban, alkotásban maga mögött kell hagynia a többieket.

A kislány azonban nem megerősödik a harcban, és folytatná, amely a lázadás fontos eleme lenne, hanem éppen elgyengül a csodálata miatt (piros cipők felé), és ez akadályozza a felrázó lázadásban.

Ha volt cipőd, amelyet felvettél az elfogadták-e mások, tényleg megérte-e legalább a közösség miatt ideiglenesen választani?

 

Megpróbál jól viselkedni (7. csapda):

Megbüntetik a kislányt, felteszik a polcra a cipőt. A kislány megpróbál jó lenni. Az erőfeszítése, hogy jó tudjon lenni, és el tudja fogadni az abnormális állapotot, tovább sebzi a lányt.

Anne Sexton  50-es, 60-as évek költőnője a menstruáció, abortusz, válás témáiról írt verseket, amely akkor merész vállalás volt.  A Piros cipő meséjéhez írta ezt a verset.

A kihalt város közepén állok, és felhúzom a piros cipőket

nem az enyémek, anyám cipői ezek

előtte az ő anyjáé

Ereklyeként öröklődtek, mégis rejtve maradtak

Mint a szégyelni való levelek

 a ház és az utca ahova tartozunk

És az asszonyok is mind, rejtve maradtak, elrejtve.

A versben és a mesében is le vagyunk láncolva a sorsunkhoz, és már a menekülési ösztön is megszűnik. Példákat mesélni:

Kutya- ketrec- áramütések, amikor kinyitják már nem megy ki.  “Tanult tehettetlenség” – a nő együtt marad iszákos partnerével, az őket kihasználó partnereikkel.  Ha nincs erőnk menekülni a piros cipők megszállottjává válunk.

/A természet sérülése is az emberi elmezavarának a következménye, velejárója/

Ekkor a kulturális, személyes, környezeti tényezők hullanak szét az életünkben.

Nem azt kell vizsgálnunk, hogy galádak sértőek vagyunk-e a külvilág felé, ahogy állítják, hanem azt, hogy mennyire vagyunk galádak önmagunkkal szemben.

A külső és belső felelősséget kell mérlegelnünk. Ez megakadályozza a mident kijavítani igyekvő nő szétforgácsolódását.

Amikor elfogadtad valaha a cipőket, a végén hitted-e azt már te magad is, hogy valóban ez a te utad, amin járni kell?

 

Félelemtánc, szenvedélyrabság (8. Csapda):

Az öregasszonynak a psziché irányítása lenne a feladata, de vakságában nem veszi észre a cipők valódi természetét. A vörös szakállú kipeg-kopog a cipőn, és ez indítja el a táncot. Életre hív valamit, ami a szenvedélybetegséghez hasonlóan, nem bőséget, reményt, boldogságot hoz, hanem traumát, félelmet, kimerültséget.

A kislányhoz hozzáérhetnek, és ennek túlzó kompenzatórikus szenvedélynek a kialakulásában a meddő asszony játsza a főszerepet. Először vaksi, majd ágynak esik.  A gyerek megpróbálkozik újra és újra az ördögi cipőkkel, de elveszti felettük a kontrollt, mert nem képes megkülönböztetni, megérteni a dolgok igazi természetét. Sajnos nem menti meg az öregasszony, hanem éppen a teljes megsemmisülés irányába viszi. Nem az életöröm, hanem annak a hiánya pusztítja el a lányt.

Aki képtelen ösztönösen felismerni a csapdát, annak az életében először a pszichikus csontok törnek le, majd a psziché tartóváza omlik össze. Egyetlen bölcs belső konstrukcióra lett volna szüksége, amibe kapaszkodhat, egyetlen ösztönfoszlányra, ami kitartott volna, de nem volt.  Például Jonis Joplin. Edith Piaf, Marlyn Monroe: még megpróbáltak beilleszkedni de ez nem sikerül, mert nincs ami tartsa őket, így féktelenné váltak.

Ezen a csapdán, ha valakinek volt az életében, akkor szerintem nem kell gondolkoznia, és az emlékeiben keresni, mert azonnal elő tudja hívni őket.Valószínűleg már dolgozott is velük, hiszen pedagógusként nagyon fontos a neveléshez, hogy a saját lelkünket tegyük rendbe először.

 

9. Csapdák -helyszínek- ellenszerek- befejezések

Ezeket a csapdákat a helyszínekhez is hozzárendelhetjük. Most a helyszíneket a belső állapotunkhoz rendeljük hozzá, és a tevékenységet is vonatkoztassuk el a valódi cselekvési feladatoktól:

1. Hintó: csapda, ahol megjelenik az öreg erő – ellenszer 1
2. Gazdag házban: csapda, ahol égetik a cipőt                         – ellenszer 2
3. Cipész: csapda, a rossz becsempészése                                     – ellenszer 3
4. Templom: elindul a figyelmeztető tánc                                     – ellenszer 4
5. ház: csapda ösztönvesztés                                                – ellenszer 5
6. templom: hatodik csapda közösség előtti meghunyászkodás – ellenszer 6
7. ház: megpróbál jó lenni, önmaga előtt is elrejti a belső lényét – ellenszer 7
8. hegyen, völgyön át: félelemtánc, szenvedélyrabság – ellenszer 8
9. templomudvar: szellem is ellene van, a világ is elhiszi – ellenszer 9
10. ház, erdő: kitörés – ?

 

Csoportonként (zoom szobákba teszi a gép őket) adok egy ellenszer sorszámot, és most az a kérésem, hogy írjatok egy „ellenszert” amely segített volna a lánynak. Valójában minden ponton meg lehetett volna fordítani a történetet. Az ellenszer után lehet írni egy másik befejezést.

 

10.A szereplők Propp szerinti besorolásának sajátos értelmezése- belsővé tenni szereplőket

Minden szereplőnek saját feladatot kell beteljesítenie, mondja Propp a Mese morfológiája című könyvében. Ő a szerepelők cselekedetei alapján hét fő szereplőt, szerepet különböztet meg. Propp a varázsmesékre vonatkoztatta, ahol saját definíciója szerint a „Varázsmesék olyan műfajú mesék, amelyek valamilyen kár vagy veszteség bevezetésével kezdődnek; vagy valami birtoklásának óhajával; folytatódnak a hős otthonról való távozásával, segítőjével való találkozással, akitől mágikus tárgyakat kap melyek segítségével a keresés tárgyát megtalálja. A továbbiakban az ellenséggel való találkozása szerepel majd visszatérés és üldözés.”

Ilyen értelemben a Piros cipők varázsmese, mégis hiányzik belőle -első ránézésre-, szinte minden szereplő, kivéve a hőst. Mégis megtalálhatjuk a szereplőket, ha nem konkrét karakterekben keressük a hét feladatot, hanem a hős belső mozgatórugóiban, törekvéseiben!

Nézzük sorban a proppi szerepeket:

A hős az, aki a figyelem középpontjában van, a fókuszpont, akire koncentrálunk. A mese általában azzal kezdődik, hogy a hős nincs a helyén, vagy ott volt, de valami kibillenti a harmóniából. A mesénkben a lány szinte azonnal kibillen lelki egyensúlyából, és csak a legvégén tudja visszaszerezni azt.

Az ellenfél az, aki a hőst gátolja abban, hogy helyreállítsa a rendet (boszorkány, bozót képében) Ha belsővé akarjuk tenni, akkor a hősnek azok a hibái, tulajdonságai (önzés, indulatossá, az önkontroll hiánya), amik már nem méltók hozzá, amiket meg kell haladnia. Ebben a mesében a zabolátlan, korlátlan vágyak jelennek meg ellenfélként. Ezek a bezárt lélekben erősödnek fel, amikor nem sikerül kielégítenie az elemi szinten megjelenő természetes vágyakat, és a hős az első lehetőségre lecsap, amely ahhoz hasonló.

Az adományozó (eszközadó, felfegyverző) – A tanító, a mester jelenik meg itt általában. Ha belsővé tesszük, akkor azt a tanítást kell érteni rajta, amelyet már valahol, mondjuk a szívünk mélyén elfogadtunk, és tudjuk, hogy annak szavára, arra a belső hangra kellene hallgatnunk. A mese hősénél is ezt tapasztaljuk. Nem külső tanítótól kapja az útja során fontos felismeréseket, hanem a végig benne szunnyad. Ez az a kezdeti alkotóerő, amely létrehozza a toldozott-foldozott cipőt, és amelyhez letisztult formában, bár sok erőt vesztve, a mese végén visszatér. Persze lehet még pontosítani, hogy az alkotóerő az adomány maga, és az adományozó pedig a természet…

 

A segítőtárs– Aki, ami segíti a hőst; madarak, hangyák, öregasszonyok. Belsővé téve, a hős képességei és erényei. A párhuzam megjelenhet direkt formában: a magvakat szétválasztó madarak – a megkülönböztetőképesség. a hangyák- a csapatmunka, a távoli tájakra repítő csodálatos táltos – a lélek szárnya. Itt a lány segítőtársa a belső ösztöne, amely sokáig nem lép közbe, de végül is megmenti őt.

 

Az útnak indító – A múlt, a kiindulási helyzet, ahova a legtöbb mesében visszatér a hős, de már új emberként, felnőttként. Ezzel lezárul egy teljes ciklus, a spirális fejlődés egy menete. A visszatérés csak látszólag visz vissza a kezdő szituációba. Az útnak indító ebben a mesében nem pozitív erő. Itt a vágy van jelen, egy könnyebb életre, beül a hintóba, amelyről azt hiszi, hogy szebb életet kap vele. Az útnak indító itt gyermeki, de inkább naivnak mondható vágyakozás, amely miatt besétál a csapdába, az aranyozott kalitkába.

 

Az álhős –Általában az éberség próbáját jelenti a megjelenése. A hős jó úton van, de valamiért az utolsó pillanatban nem figyel, és átveszi helyét az álhős. Ha a lány és kézzel varrott cipője a hős szereplő, akkor a piros cipős lány az álhős. Itt nem a mese elején jelenik meg, hanem szinte végig ott van, sőt, amikor sikerül megszabadulni tőle, még a hősből is elvisz egy darabot, a szó szoros értelmében.

 

A királykisasszony (keresett személy) – A boldogság, a teljesség, a jövő letéteményese, aki révén a hős birtokba veheti a királyságot, azaz önmagát, helyreáll a harmónia, minden és mindenki elfoglalja helyét az új világrendben. Ez a világrend, amely helyreáll ebben a mesében, egy ’’nehéz szívű” világrend, amelyért nagy árat fizet a hős. Helyreáll, de azt érezzük, hogy elsősorban bennünk, mert a mese kialakítja azt a belső vészjelző rendszert, amely figyelmeztet bennünket arra, hogy nem szabad a féktelentáncba kezdenünk, vagy ha már belekezdtünk, akkor előbb vissza kell fordulnunk, le kell vetnünk a cipőket, ha nem az igazit húztuk fel.

 

11.Melléknevek és igék gyűjtése

Mellékneveket és igéket gyűjtünk minden szereplőhöz! (Zoom csoportok 1-1 szereplőt kapnak) A várható válaszok:

Lány melléknevek: sérülékeny, esendő, fiatal, gyarló, elesett, kétségbeesett, szeretetéhes, vakmerő

Lány igéi: létrehoz megalkot valamit, beül, csendben ül, nyugton marad, nem beszél, vágyakozik, választ, gavotte-t jár, azután csárdást, majd keringőzik, vágyakozik, nem bír ellenállni, leemel, felhúz, hatalmába kerül valaminek, próbál szabadulni, kegyelemért könyörög, elveszít, megbékél

Öregasszony melléknevei: öreg, önző, szeretetéhes, becsvágyó, szigorú, vak, figyelmetlen, kicsinyes, függő

Öregasszony igéi: behív, átöltöztet, eléget, elromlik a látása, templomba visz, értesül, leszid, megtilt, feltesz, erőtlen, meghal

Cipész melléknevei: cinkos, bűnbe vivő, titkot tudó

Cipész igéi: cinkosan kacsint

Katona melléknevei: ördögi, gonosz, bűnbe vivő

Katona: megkopogtat, utána kiált, még egyszer utána kiált, mosolyog

 

12. Színes nonfiguratív formákkal történő motiváció ábrázolás!

Minden egyes szereplőre jelentkezzenek 4-en, de egyenként fog mindenki dolgozni! Először ábrázoljuk a motivációikat/vágyaikat színekkel és nonfiguratív formákkal!

 Ha kész vannak a rajzok, az azonos szereplők egyszerre felmutatják a lapokat (csak ők kapcsolják be a kamerát), és a többiek megpróbálják megfejteni, hogy milyen motivációt ábrázoltak a csoport tagjai. /Lehet, hogy mindenki mást gondol bele, de ez nem baj/

Lehetséges válaszok:

lány: élni akar, az alkotás vágya, a szépség vágya, a szerelem vágya, a szabadság vágya,

öregasszony: a régi rendet, a statues que-t, fenntartani, jó benyomást akar kelteni, meg akar felelni.

cipész, katona: a szenvedélyt látni, szítani, ha lehet

szellem: a pozitív erő bukását, az önkontroll elvesztését

 

13.Honnan hová jutunk? – Mese ívének meghatározása

Elindulunk a……-tól, megmártózunk/belekerülünk a …….-ban , és eljutunk a …………

Pl: Elindulunk a vágyaktól, megmártózunk a vad táncban, és eljutunk az bukásig.

Elindulunk a kísértéstől, bekerülünk egy öreg erő hálójába, és eljutunk a fékezhetetlenségig.

 

14.Összekapcsolva a szándékokat és a cselekvéseket így hangzik a történet:

/Ezt a formát Kreil Melindától tanultam/

A fiatalság élni akar és létrehozni valamit, amikor az alkotás kezdeti lépéseit megtöri a vágyakozás a könnyebb élet iránt, de ez a vágy kalitkába kerül. Ekkor a régi rendet fenntartani igyekvő öreg erő elnyomja, és csendben maradásra kényszeríti. A vágyakozás azonban kijátssza a vaksi erőt, és vörösbe öltözik. A közösség elítéli, de az érzékiség nem törődik vele. A szakállas gonosz megkopogtatja a bezárult lelket és őrült táncra készteti. Egyszer még helyreáll a régi rend, és a zabolátlan vágyak tárgya elérhetetlen magasságba kerül, de amikor az öreg erő hanyatlik az elnyomott lélek birtokba veszi, és azt hiszi jár neki. De rossz a döntés, mert az eszeveszett táncot nem állíthatja meg semmi, hiába könyörög kegyelmért a felismert szenvedély. Minden támaszt el kell veszítenie, amely akadályozza abban, hogy a belső erejét megtalálja, és szabad legyen. Értékeket, támaszokat veszt, és innen kell újrakezdenie az alkotó folyamatot.