Beszédkészség fejlesztése- drámás gyakorlatokkal

A csoport jellemzői: Harmadikos negyedikes gyerekek alkotják.  A csoportban 11 lány van és három fiú. Egy éve járnak a szakkörbe.

Az óra célja: A beszéd- és kifejezőkészség fejlesztése

Eszközigény: Egyszerűbb tárgyak (a vásári árus gyakorlathoz), „hirdetésfelvevő-lapok” (az útitárskereső játékhoz), reklámújságok (a reklámújságba rejtett történetekhez), bábok (bábos improvizációhoz)

A foglalkozás terve:

1. Hangulat-köszönés:

Minden óra első mozzanata egymás üdvözlése és annak jelzése, hogy milyen volt a napunk, milyen hangulatban vagyunk most. Az óra céljától függően kifejezhetjük a hangulatunkat kifejezhetjük a köszönés hangjával, a testtartásunkkal, megformázhatjuk azt a szoborként, énekelhetünk egy dallamot, mondhatunk verset..

Most azt kérem a csoporttól, hogy mindenki mondjon egy pontosan 4 szóból álló mondatot, amely kifejezi az aktuális hangulatát.

/Időtartam: 5 perc/

A következő blokkban szereplő pici, gyors játékok egyikéhez sem kell még felállni.  A játékok a koncentráció javítását és az összetettebb feladatokra való rákészülést szolgálják, ezek közül fogok kettőt kiválasztani a csoport pillanatnyi hangulatától függően:

1.1       Találj négy szót!

Véletlenszerűen (de törekedve arra, hogy a végén mindenki sorra kerüljön) rámutatok valakire, aki „kap” egy hangot és azzal a hanggal, mint kezdőhanggal kell mondania 4 olyan szót, amelyek között semmilyen kapcsolat sincs (nem lehet, vagy csak nehezen csoportokat képezni)

/pl: „A” betűnél az (atlasz-asztal-Alexandra-anya) jó, de az (ablak- ajtó-Alexandra-Andrea) már nem felel meg, mert van két nyílászáró és a nevekből is kettő van /

Természetesen a korosztályhoz igazítva ezt a szabályt rugalmasan kell kezelni.

Időtartam: 3 perc

Forrás: Régen biztosan olvastam valahol, most nem találtam meg a forrást.

1.2       Mit mondana…? játék

Ugyanolyan a kiválasztási módon, mint az előbb, csak arra kell egy gyorsan egy párbeszéd két mondatát elmondani, hogy Mit mondana egymásnak…. a két cipőd, ….két nyuszi a zöldségeskertben,…a seprű és a lapát,….a ceruzád és a füzeted,…?

Időtartam: 3 perc

Forrás: Gabnai Katalin: Drámajátékok bevezetés a drámapedagógiába

1.3       Alma -mondat

Valaki mond egy szót a mellette ülőnek (pl:alma), az illetőnek /akinek mondták/ egy mondatot kell hogy alkosson, mégpedig úgy, hogy az alma szerepeljen benne és pont ugyanannyi szóból álljon mint az elhangzott szó (tehát most négyből). A játéknak körbe kell érnie.

Időtartam: 4 perc

Forrás: Gönczi Károly: Önismereti játékok gyűjteménye: ’Az alma’ gyakorlat átdolgozása

1.4       Három szó – három másodperc

Itt valaki nem egy, hanem három szót mond a mellette ülőnek. Az illetőnek gyorsan (3 másodperc alatt) mondatba kell foglalnia őket.

Időtartam: 4 perc

Forrás: Jánosiné Gyermán Erzsébet: Akarsz velünk játszani? Segédanyag a tánc- és dráma tanításához játék átdolgozása

 

A következő blokkban szereplő gyakorlatok alkotják az óra központi részét, ebből fogok választani négyet vagy ötöt. Ha közben a gyerekek elfáradnak és/vagy már nem tudnak annyira figyelni, az utolsó rész játékaiból választok egyet és csak utána folytatom az ebből a blokkból való játékok valamelyikével:

 

2.1       Mese szavanként vagy mondatonként

Körben ülünk és valaki elkezdi a mesét, de csak egy szót (vagy mondatot) mond, majd a következő folytatja ugyanilyen módon. A gyakorlat addig tart amíg előre viszik a mondatok mese fonalát és van fantázia mesében. A mondatos verziónál és mindig beállítok középre valakit, akit a mese kezdő mondatával el kell helyezni térben és időben és természetesen meg kell adni a személyét. Ő lesz az aki a történetet megjeleníti. Többen is beléphetnek, de maximálni kell a szereplők számát, hogy maradjon mesélőnk is. Lehet olyan célunk is, hogy a végére mindenki mesélje bele magát a történetbe.

Időtartam: 8 perc

Forrás: Szerintem a mondatos változatot Kaposi Lacitól tanultam a 120 órás tanfolyamon, de a szavankénti változatot még nem olvastam sehol.

2.2       Mesecsata

Három csapat van, akiknek egy-egy mesét kell elmesélniük. Először az egyik csapat mondhat három mondatot, utána a másik. A csapatok mondatainak kapcsolódnia kell egymáshoz, de mindenki a saját meséjét kell hogy építse. Az a cél, hogy a csoport mielőbbi befejezze a történetet.

Például ha Hamupipőke, Csipkerózsika és a Piroska és a farkas meséje halad párhuzamosan, akkor a mesecsata a következőképpen játszódhat le: Csapat1: Élt egyszer egy kislány, akinek Hamupipőke volt a neve. Az anyukáját régen elvesztette az apukájának lett egy új felesége. A mostohaanyja két lányával érkezett és egyikük sem szerette Hamupipőkét. Csapat2: Hamupipőkének volt egy barátnője, akit Csipkerózsikának hívtak és egy nagy várban élt.  Sajnos neki sem alakult túl jól a sorsa.  Őt egy gonosz tündér átkozta meg, akit nem hívtak meg a keresztelőjére. Csapat3: A vár körül volt egy nagy erdő, amelyben egy Piroska nevű kislány nagymamája élt….

Időtartam: 12 perc

Forrás: Gönczi Károly : Önismereti játékok gyűjteményének ’Mesecsatája’  kis változtatásokkal.

2.3       Utcai árusok percei-/marketinges játéknak hívom ha nem gyerekek a játszók/

Minden jelentkezőnek két perce lesz előtte lévő tárgy eladására. Ez idő alatt be kell mutatni a tárgyat, annak minden különleges tulajdonságával együtt, valamint a végén egy árat kell megjelölni, amennyiért eladásra kínálja. Ha úgy érezzük, hogy egy varászlatos tulajdonság megadásával kell színesítenünk az eladásokat, akkor engedjük meg, hogy a gyerkek beépítsenek egy ilyet.

Lehet előre is készülni tárgyakkal, de ha a szivacsot, krétát, cserepes virágot, tollat, osztálytermi díszeket tesszük ki a padra, akkor éppen az egyszerűségük miatt ösztönöznek fantáziabúsabb bemutatásra.

A végén megkérdezhetjük, hogy ki veszi meg a megadott áron a tárgyat és utána hasonlíthatjuk a többiek eladási számához, de nem feltétlenül kell versennyé átformálni a gyakorlatot.

Időtartam: 10 perc 3 gyermek esetén

Forrás: Nincs kiinduló gyakorlat

2.4       Útitársakat keresünk!

A csoportok most útitársakat keresnek egy képzeletbeli országba. Minden csoport kap egy lapot, amely a feladandó hirdetést űrlapja. (Meg kell beszélni, hogy mi az a hirdetés, miért adjunk fel, milyen formában kell megírni, stb..). A lapon szerepelnie kell az ország nevének, amely nem lehet valós ország, de lehet a csokiország, pókország, boldogságország stb.., a kalandoknak, amelyek a csoportra várnak, és a tulajdonságoknak, amellyel rendelkeznie kell a leendő útitársaknak (ki lehet esetleg egészíteni a csoport tulajdonságaival is) ( lásd a mellékletben). A hirdetés végére egy jeligét kell írni, amely tömören kifejezi a hirdetés lényegét és ugyanakkor figyelemfelkeltő is. A végén be kell mutatnia a csoportoknak a hirdetését. Itt is hozzá lehet kapcsolni egy olyan részt, ahol a többieket megkérdezzük arról, hogy hányan csatlakoznának az adott utazáshoz majd az eredményeket összehasonlítjuk. A csoport aktuális hangulata határozza meg a versenyforma behívását.

Időtartam: 15 perc

Forrás:  Szerintem ilyen gyakorlat űrlapkitöltéssel, érveléssel nem szerepelt sehol, de biztos volt egy kiinduló játék amit átalakítottam régebben.

2.5       Legyél te is medve!

Négy csoportra osztjuk a gyerekeket és megkérjük a csoportokat, hogy válasszanak egy olyan állatot, amelynek a bőrébe szívesen belebújnának. El kell mondani a csoportoknak, hogy a játék célja az lesz, hogy meggyőzzék a többieket a választott állat életképességéről, nagyszerűségéről. A csoportok a terem négy sarkában helyzkednek el. Minden csoport mondhat körönként két mondatot arról, hogy miért jó annak az állatnak a bőrében lenni. Ha egy csoport elmondta az adott körben az érveit, számoljunk ötig és ez alatt az idő alatt akit meggyőztek az állat nagyszerű tulajdonságairól az átszaladhat hozzájuk a többi csoportból. Ha sok időt szánunk erre a feladatra, akkor megengedhetjük kis történetek elhangzását is.  /Legutóbb egy kislány a lovakról mesélt egy olyan történetet, amelyben megmentette egy gyereket a ló, minden gyerek ott állt körülötte/

Időtartam: 15-20 perc

Forrás: Gönczi Károly: Önismereti játékok gyűjteményéből az Oroszlán-galamb-róka-őz gyakorlatot alakítottam át.

2.6       A vízilovak kötési szokásai

Megkérünk négy gyereket, hogy álljon/üljön ki a csoport elé. Ők lesznek a szakértők. Különböző témákban lehet kérdezni őket, amelyre a legjobb tudásuk (fantáziájuk) szerint válaszolnak, mint a téma szakértői, tudósai. (Általában nagyon komolyan, „tudományosan” mondják a gyerekek a válaszokat, amelyen sokat lehet nevetni). A témákat érdemes előre meghatározni. Lehet például: Miért alakult ki a csigák háza? Hogyan és mit kötnek a szitakötők? Hogyan használjuk a nyúlcipőt? stb..

Időtartam: 10 perc

Forrás: Eredetileg Gabnai Katalin: Drámajátékok című könyvében az Interjú a szakértőkkel című gyakorlat, amelyet nagy mértékben változtattam. Itt nincs riporter, több szakértő van stb..

2.7       Sajnos-szerencsére

Egy vállalkozó gyermek számára az a feladat, hogy eljusson valahonnan valahova (otthonról az állatkert majomketrece elé, az iskolából a vidámparkba, a dzsungelből lakott területre, az oroszlánok ketrecéből az állatkert kijáratáig stb..),  ő minden mondatát a „Szerencsére”szóval kezdi. Egy másik gyerek próbálja ezt megakadályozni olyan módon, hogy minden mondatát „sajnos”al kezdi és arról mesél, hogy miért nem sikerült „szerencsés” párjának megvalósítania az éppen aktuális törekvését. Megadunk egy időkeretet és megnézzük sikerült-e eljutnia a célba a csemetének vagy a másik megakadályozta őt benne.

Lehet csoportok között is játszani, akkor ki kell kötni, hogy mindig más válaszoljon a csoportból.

Időtartam: 10 perc

Forrás: Szerintem ezt is Kaposi Lacinál láttam először.

2.10    Reklámújságba rejtett történetek

Minden csoport kap 3-4 reklámújságot, amiből 4 tetszőleges képet vágnak ki. /Bármilyen tárgy vagy  élőlény lehet/. Ebből a négy képből kell egy történetet alkotniuk és elmesélniük. Amikor legutóbb játszottuk, a csoportok bábként használták a kivágott képeket és így meséltek.

Időtartam: 15 perc

Forrás: Ezt sem találtam most meg. Olyan Gabnai Katalinos, de nincs benne a Drámajátékok című könyvében. Lehet, hogy én találtam ki?

2.11    Bábozás

Sok saját készítésű bábom van, amelyet ennél a gyakorlatnál, mint készletet lehet használni. Általában 10 perc felkészülés szükséges a csoportoknak, hogy félig előre megbeszélten, félig rögtönözve előadjanak egy kis történetet.

Háttérinformáció: Paravánt nem használunk, sokat és nyugodtan mozoghatnak az előadók, néha az egész terem a helyszín és volt már olyan, hogy megkérdezték a nézőket, hogy melyik verzió legyen.

A csoporttal beszélgettünk már arról, hogy hiba-e, ha látszik a bábot mozgató színész, miért jó, ha a kérdezünk a többiektől

Időtartam: 25 perc

 

A következő blokkban szereplő játékokat egyrészt az előző rész feszes tempójának megtöréséhez, másrészt az óra lezárásához használom. Játékosabb, kevesebb koncentrációt igénylő feladatokat tartalmaz, mint az előző.  Még mindig a beszélőképesség fejlesztésére építenek, de már felszabadultabb módon, több humorral.

3.1       Mit mondana erre?

Valaki kimegy a csoportból és mire visszajön kitalálunk számára egy szituációt (megadjuk, hogy hol van, kik vannak körülötte és mi történik vele). Mindenki megtippelheti, hogy mi lesz az illető első reakciója és ha mond valamit, akkor mi lesz az. Amikor bejön elmondjuk, hogy hova került, esetleg el is játsszuk a jelenetet és várjuk/kérjük a válaszát. Akinek a tippje a legközelebb volt hozzá azt megtapsoljuk. Ez a gyakorlat mindig sok nevetéssel jár és nagyon jó energetizáló.

Időtartam: 8 perc

Forrás: Most nem találtam meg, de régebben biztosan olvastam valahol, de az is lehet, hogy egy játékot alakítottam át.

 

3.2       Tedd meg!

Párokban dolgozunk. A pár egyik tagjának ökölbe kell szorítania a kezét. A másiknak meg kell győznie őt, hogy ki kell nyitnia a tenyerét. Ha sikerül és a másik úgy érzi, hogy meg kell tennie, akkor megteszi, ha nem akkor zárva marad az ökle. Lehet szavakkal érvelni, blöffölni, énekelni, táncolni, csak a fizikai érintést kell kizárni.

Időtartam: 7 perc

Forrás: Kaposi László: Játékkönyv: ’Tedd meg!’ gyakorlata

3.3       Zsipp-zsupp-avagy a kedvességek tárháza

A csoport körben ül. Ha rámutatok valakire és azt mondom, hogy Zsipp, akkor a bal oldali szomszéd mond valamilyen kedves dolgot (esetleg bókot) az illetőnek, ha Zsupp-ot, akkor a jobb oldali szomszéd. Akire mutattam az nem szólalhat meg, függetlenül attól, hogy a szemkontaktust vele vettem fel. A Zsipp-zsupp nál itt is helyet cserél mindenki mindenkivel.

Időtartam: 6 perc

Forrás: Eredeti: Kaposi: Játékkönyv Zsipp-Zsupp gyakorlata, de eredeti céljától és formájától elszakítva.

3.4       Páros beszélgető- (én magamban sárkányfej gyakorlatnak hívom)

A gyerekek párokat alkotnak és szorosan egymás mellé állnak, hogy a válluk összeérjen. A párok egy embert alkotnak és körbe járnak a teremben. Ha találkoznak egy másik emberrel (párral) beszédbe elegyednek vele. A pár úgy tud egy emberként viselkedni, ha egyszer a pár egyik tagja szólal meg, másszor a másik. Akkor érdekes, ha pergő párbeszédek vannak és legalább egy percig beszélget két páros egymással.

Nagyon jó hangulatú játék. A gyerekek jókedvűen ’térnek vissza’ a gyakorlatból.  Nem szükséges megnézni az egyes párok beszélgetését, csak maguk között kell, hogy beszélgessenek, ettől válik kötetlenné, felszabadulttá.  /Esetleg meg lehet adni egy témát, amelyről beszélgetni kell, de én ezt a típust még nem próbáltam ki./

Időtartam:  6 perc

Forrás: Molnay Péter: Közöségformáló játékok tizenéveseknek. Beszélgetés párban című gyakorlata

3.5       Amerikából jöttünk,…. de nem mutatjuk, sőt nehezítjük a kitalálását.

Két gyerek kimegy és eldöntik, hogy mi a mesterségük. Miután bejöttek faarccal leülnek és elkezdenek beszélgetni. Például a ’kőműves’ esetében ilyeneket mondanak: –Jó volna a tél beállta előtt elkészülni vele! – Bizony nehéz munka a miénk? – Mikor fizet a jövendő tulajdonos?

A cél most nem annak elősegítése, hogy gyorsan kitalálják a foglalkozásukat, hanem éppen az ellenkezője, minél később, minél több mondat után találják ki azt. A párbeszédnek igaz állításokat kell tartalmaznia, de ügyelni kell rá, hogy mindig több szakmára legyen jellemző és nem könnyítsék meg a játszók dolgát. Az a páros nyer, amelyik a legtöbb mondatig tudja titokban tartani a foglalkozását.

Időtartam: 10 perc

Forrás: Karlóczainé Kemenes Marianna: Kisgyermekek játékoskönyve ’Amerikából jöttünk’ kiegészítő része adta az ötletet, de már teljesen más mint az eredeti.

 

Ennél a gyakorlatsornál vigyázni kell arra, hogy viszonylag kevés a mozgással kísért játék, ezért figyelni kell arra, hogy a gyerekek mikor igényelnek több mozgást és azt a gyakorlatot elővenni. Természetesen, ha a csoport igényli teljesen más játékok is bevethetők, mert szerintem a legfontosabb szerkesztési elv, hogy a csoportot érdekelje az adott játék az adott pillanatban és ha nincs a tematikusan előkészített játékok között ilyen, akkor bármi jó a készletből, amelyet szeretnek a gyerekek.

 Mellékletek: