1.Érveljünk a szöveg értelemes volta, vagy értelemtől elszakadó jellege mellett.

Bevezető mondatok a feladat előtt:

Kálnoky László egy interjúban (Garai 1968) így nyilatkozik:

„A Shakespeare-paródiát Szeszélyes szüret című műfordításkötetemhez írtam, utószó helyett. A fordító ledobja álarcát, leleplezi fogásait. Bebizonyítja, hogy egy költő leglényegesebb tulajdonságait az értelemtől elszakadó szöveg is szemléltetheti, azaz, hogy a költészet ereje nem a mondanivalóban rejlik. Akik tréfának hitték paródiámat, tökéletesen félreértették.” Alföldi Jenő irodalomtörténész ezzel nem ért egyet (Alföldi 2012), szerinte Kálnoky a saját versét, csak, mint az anya a gyermekét nem látja elfogultsától mentesen, így nem látja annak minden tulajdonságát.

 Feladatok

1. Értelmes vagy sem? 

Kinek van igaza a csoport szerint? 3-4 fős csoportokban megbeszélni, hogy van-e mondanivalója a paródiának vagy értelemtől elszakadt szöveg csupán? Ha van tartalma, akkor miről szól? Milyen konfliktusok vannak benne? Ha sikerül kialakítania történetet egy adott csoportnak, akkor valaki elmondja a csoport által kitalált verziót. Szervezhetünk a csoportok között vitát arról, hogy melyik véleményt mi támaszja alá, és ez elfogadható-e a másik csoport által.

• Után feljegyzést kell készíteni az eseményekről a szereplők valamelyikének a szemszögéből. Elkészíthetik például az egyik csoport Henrik királyi tollba mondott véleményét, a másik Lord Downtar hivatalos levelét, és egy harmadik az Anyakirályné naplóját a történtekről. Minden csoport felolvassa.

 

2. Játék a szavak jelentésével

Bevezető mondatok a feladatok előtt:

A paródiáról Alföldy Jenő irodalomtörténész azt írja (hiv2), hogy a „drámajelenet áttetszően érthető”, amelyet nem csak az egyértelműen fordítható „kicsavart szavak” tesznek lehetővé, mint a „künyső parlatán”, amelyet „külső partjának” fordíthatunk, vagy a „hadvasak zadorlata” –„hadvasak zörgése”, hanem azok is, amelyeknek nincs szótári jelentésük, de a jelentésük „meghatározott asszociációs mezőre szóródik”.  Ilyen asszociációt tesz lehetővé a „hevély-csornáló Mars”, amely a harcot „csendítő, csördítő, csináló” Mars képét vetítik elénk.

„A jelenet, a drámai konfliktus tisztán áll előttünk: Lord Downtar, a király tanácsadója figyelmezteti Henriket, hogy a harcok elültek ugyan, de a franciák királya „fölcihellte” ellene öccsét, a trónkövetelő Richárdot. Az Anyakirálynő vérbeli shakespeare-i átkot szór elfajzott gyermekére, majd emberfölötti felindulásától „elhónyál”.”(hiv2)

Feladat:

• Ki kell gyűjteni azokat a kifejezéseket, sorokat vagy szakaszokat, amelyeknek a csoport valamilyen jelentést tulajdonít. /Esetleg kigyűjteni az igéket, főneveket, mellékneveket és ahhoz keresni jelentéseket, ha ez segíti az asszociációt/ Utána át kell írni a szöveget a csoport által megadott asszociációk szerint, és eljátszani a drámai szituációt a módosított szövegelemekkel.

3. Kommunikáció tapssal

Bevezető gyakorlatok a feladat előtt:

Ha a csoport már részt vett Papp Gábor hangokkal zenével kísért tréninjein, így ismeri a tapssal történő történetmesélés, kommunikáció lehetőségeit és korlátait, akkor egy bemelegítő gyakorlat után kérhetjük a feladatot. Ha a csoport nem rendelkezik ilyen ismeretekkel, akkor két bemutató gyakorlat után érdemes csak a versre történő adaptálást elvégezni.

Feladat:

Tapssal kell kommunikálnia a szereplőknek. Lord Downtar, Henrik és az Anyakirálynő tapssal és mozgással „mondja” el mindazt, amit meg tud jeleníteni a párbeszédekből (a paródia tartalmából, hangulatából, a szereplők szándékaiból, mozgatórugóiból).

 

4.Zenével, hangokkal felerősített párbeszédek

Bevezető/háttér:

Néhány zeneművet kell kiválasztani, amely a három szereplő megnyilvánulásait kísérheti.

Példaként: Beethoven(hiv:3): VII. szimfónia II. tétel Adoniszi ritmus, IV: tétel expozíció kidolgozás vagy a kóda. (de majdnem bármelyik szimfóniában találunk a párbeszédekhez illő részeket)

Vivaldi(hiv4): Őrjöngő Roland

Liszt (hiv5): Fauszt szimfónia vagy a Dante szimfónia

Feladat:

A csoportok természetesen bármilyen zenét választhatnak, amit abban a pillanatban le tudunk tölteni az internetről, lehet pop, rock, rap, jazz zene is.

Ha a csoportok kiválasztották a zeneműve(ke)t, az lesz a feladatuk, hogy a műve(kke) együtt felolvassák a paródiát vagy szabadon használva a telefonon (a „lejátszás”, „megállítás”, „újrajátszás” és a hangerő gombokat) zenei betéteket helyezzenek el a szövegben.

Ennek egy másik változata, amikor nem zenét választanak, hanem a csoporttagok a saját hangjukkal játszva (különböző hangokat, szavakat eltérő hangmagasságban, hangerővel, ritmussal használva), és testükön dobolt ritmusokkal egészítik ki különböző pontokon a párbeszédeket, felerősítve vagy ellenpontozva azt.

5.Vásári szövegmondás

Bevezető/háttér:

Arany János: ’A kép-mutogató’ (hiv:6) című verséhez hasonlóan be kell mutatni a jelenetet mintha egy régi vásárban lennénk, ahol mi vagyunk a várási mesélők és a hallgatóságnak az előttük lévő festett képekről beszélnénk. A vers írott változatának közreadása.

Feladat:

El kell mesélni, hogy milyen környezetben látjuk a szereplőket, hogyan vannak felöltözve, milyen érzelmeket tükröz az arcuk, mi történik a képen stb..  A csoport egyik fele meg is jelenítheti egy állóképben az éppen ’elmesélt’ képet. Lehet a feladatot úgy is nehezíteni, hogy meg kell őrizni 5 kifejezést minden szövegrészletből.

 

6. Szöveg és mozgás

Bevezető/háttér:

Ha a csoport részt vett mozgással kapcsolatos tréningen vagy volt a mozgás és zene, mozgás és vers összekapcsolására épülő drámaórája, akkor ez a feladat nem lesz számukra nehéz, ha nem akkor itt is kell néhány felvezető gyakorlat. /Érintés szavakra, mozgás indítás, megállítás, átvétel stb/

Feladat:

A paródiai felolvasása közben a csoport a szöveg által kialakított asszociációknak, érzéseknek megfelelően mozog. Ezt lehet úgy szervezni, hogy egy-egy szereplő jeleníti meg az egyes szakaszokhoz tartozó képeket, de lehet úgy is, hogy az egész csoport részt vesz egyes szakaszokhoz tartozó mozgássor kialakításában. Vigyázni kell, hogy elég felkészülési időt adjunk a csoport számára (persze ez a többi gyakorlatnál is igaz)!

Változik a szereplők karaktere

Bevezető/háttér: Az egyes szereplők attitűdjeit, hozzáállását, jellemvonásait lehet változtatni és így felolvasni a szöveget.

Feladat: 

Downtar lehet flegma, gúnyos, eminens, hazudós, Henrik lehet gyerekes, naiv, passzív, nemtörődöm, az Anyakirályné csábító, babusgató, ellentmondásos. A csoportok is kitalálhatnak tetszőleges karaktereket és azok kombinációit.

8.Szöveg más hangsúllyal, hangerővel, szünetekkel

Bevezető/háttér:

A hangsúly, a hangerő és a beiktatott szünetek időtartamának változása más-más értelmet adhat a szövegnek. Mennyire változtatható meg a jelentés?

Feladat:

A csoportoknak a következő jelöléseket alkalmazva elő kell adni a verset többféle értelmezésben:

A csoportok a hangerőt a szó vagy szakasz aláhúzásával jelölik (__), ahol a vonal vastagságától és hosszától függ a hang ereje és a megváltozott hangerő hossza.

A hangsúlyt egy kis kampóval () jelöljük, amelynél szintén a hossz és vastagság számít.

A szünet jele legyen egy függőleges vonal ( I ) és a vonal vastagsága határozza meg a tartás hosszát.

Hol vannak azok a pontok, ahol teljesen meg lehet változtatni a szöveg jelentését?

9.Minden rádióadó a verset sugározza

Bevezető/háttér:

Papp Gábor rádióadós gyakorlatát szeretném a paródiára adaptálni. Gábornál az elhangzó szavak bármilyen rádióadó bármelyik műsorából lehettek. Itt csak a paródia szavai szerepelhetnek benne.

Feladat:

A csoport tagjai körben állnak. Mindenki kap egy 2-3 szóból álló szövegrészletet. Valaki beáll a kör közepére és elkezd kapcsolgatni az rádióadók között, vagyis sorban mutat hol az egyik ’adóra’ hol a másikra. Ez a rádió most legyen különleges abból a szempontból, hogy egyszerre több adó műsorát is tudja adni, amely azt jelenti, hogy a középen álló egyszerre több ujjával és akár a fejével, lábával is bekapcsolhat egy-egy adót. A adó mindaddig szól, amíg a kapcsoló valamelyik testrésze rámutat.

A részletek lehetnek például a következők: „künyső parlatán”, hadvasak zadorlata”, „pohontyot vesztő”, „nyögsanyarta nép”, „Bonárdus innepén”, „morcolánkodik”…stb

Ha „jól” csinálja a kör közepén álló kapcsoló, szerintem olyan (együtt)hangzás és hangulatvilág jön létre, amellyel új jelentést ad a csoport Kálnoky XIX. Henrikjének és létrejön a csoport saját Shakespeare világa.

10.Történetmesélés szavak „bedobálásával”

Bevezető/háttér:

Az eredeti játékban a történet fonalának a megőrzése a cél, olyan módon, hogy a hallgatóság által „bedobott, bekiabált” szavakat be kell építeni a történetbe anélkül, hogy lényegesen változna a mondanivaló.

Feladat:

Egy önként jelentkező elmeséli a paródiában szereplő történetet a saját értelmezésében és a saját szavaival, miközben a többiek percenként egy -a paródiában szereplő- szót ’mondanak be’, amelyet be kell építenie a történetbe. A történetmesélésnek lehet időkorlátot adni, hogy sokan sorra kerülhessenek.

11.Huhogósan, levegősítve elmondott szöveg

Bevezető/háttér:

Fort Krisztina tanárnőtől tanult kifejezésekkel élve, úgy kell a szöveget elmondani, hogy „huhogósan levegősítjük”, kicsit hasonlóan ahhoz, mintha egy tükröt kellene a beszédünkkel „fátyolosítani”.

Úgy is bevezethetjük a gyakorlatot, hogy a kísértetek beszélgetésére kerül sor.

Feladat:

A szereplők megszólalásánál a beszélő a huhogós formát alkalmazza. Be lehet iktatni a beszélgetőpartnerek egyszavas (huhogós) válaszát, amely nem téríti el az eredeti mondanivalót, hanem csak egy pici reakciót ad.

Ezzel a gyakorlattal a kommunikációt –mivel tüdőből erőteljesen dolgozunk minden szónál- nagyon lelassítja. Olyan mintha terhet cipelnénk minden szóval. Meg kell kérdezni a csoportot arról, hogy hogyan érezték magukat a beszéd közben, mennyiben nehezítette ez a kommunikációt és mennyiben segítette.

 12. Szobrok formázása

Bevezető/háttér:

Szoborokat alkothatunk a másik testéből úgy, hogy hozzáérünk vagy csak a levegőben kísérve próbáljuk megformázni, átalakítani.

Feladat:

Párokat alkotva kell ’kifaragni’ a szereplők szobrát. Egyszerre egy szereplőt kell megmintázni, majd a szobrászok körbe járnak például a sok Lord Downtar körül és eldöntik, hogy melyik a legkifejezőbb, majd csere következik a pároknál és aki eddig szobor volt, az lesz most a szobrász.

13.A Hercegúrfi vizsgája másképpen

Bevezetés/háttér:

Kaposi László Játékkönyvének egyik gyakorlatát(hiv7) szeretném felhasználni.

Feladat:

Mind a hercegúrfinak, mind az udvari tanítóknak a paródia szavait kell használniuk. A hercegúrfihoz intézett kérdés bármi lehet, de a válaszban és az  indoklásban szerepelni kell a paródia 2-3 szavának.

14.Pletykahír terjesztés

Feladat:

A szövegben szereplő néhány szó megtartásával pletykát kell alkotnia a csoportoknak. Érdemes a párbeszédeket szakaszokra bontani és arról írni kisebb csoportokban egy-egy pletykát, majd a padon ülő idős, pletykás nénik beszélgetéseként előadni.

15. Tükörgyakorlat

Feladat:

Valaki a csoportból mozdulatokkal kísérve elmond egy-egy sort a paródiából, miközben a többiek vele szemben egy sorban tükörként megismétlik mind a szöveget mind a mozdulatokat. 3-4 sor után új tanuló áll ki a csoport elé. Élélnkítő, energetizáló gyakorlatként is beválik, ha a paródia szövegét mondó csoport félé mozdul és erőteljes, élénk mozdulatokkal kíséri azt.

Hivatkozások:

• Garai Gábor (1968) : Látogatóban Kálnoky Lászlónál. Élet és Irodalom 1968. december 14.
• Alföldi Jenő (2012): Kálnoky László in Digitális Irodalmi Akadémia PIM http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?offset=1&origOffset=-1&docId=9308&secId=861370&qdcId=3&libraryId=-1&filter=Alf%C3%B6ldy+Jen%C5%91&limit=10&pageSet=1 Letöltve: 2014.dec 2
• A Beethoven szimfóniák elemzése a http://beethovenszimfoniak.hu/VII.html weboldalon található Letöltve: 2014.dec.3
• Vivaldi : Őrjöngő Rolánd https://www.youtube.com/watch?v=XrCpiJL8YXE
• Liszt: Fauszt szimfónia, Dante szimfónia https://www.youtube.com/watch?v=hko1TNkgUUE és https://www.youtube.com/watch?v=3ZUQ7yZTFco
• Arany János (1877): A kép-mutogató (részlet

Debreceni sokadalom!

Nézz e képre, halld meg dalom:
Szomorú történet esett,
– Kin sok jámbor szív megesett –
E szomorú időben;
Arrul szerzék ez új verset
Ebben az esztendőben.

Első képem azt mutatja:
Grófkisasszonyt feddi atyja,
Mér fejére súlyos átkot,
Hogyha az íródeákot
Még tovább is szíveli,
Kihez a sáros cipőjét
Sem méltó megtörleni…

Második kép: hogy az atyja
A deákot felhivatja.
Ime, ott áll; büszke, délceg;
Viseletén semmi félszeg;
De szegény – csak köznemes,
Grófkisasszony szép kezére
Már ezért sem érdemes…

• Kaposi László (2002) szerk: A hercegúrfi vizsgája in: Játékkönyv (Kerekasztal Színházi Nvelési Központ Ro-La Kft. nyomdája) 75. old