Nagyon köszönöm, hogy velem örültetek, de még el sem meséltem milyen sokrétű és mesés volt az a rendezvény, ahol a díjat kaptam!
Sokan voltunk, talán 100-nál is többen. Egy olyan közösség, ahol ismerjük a történetek erejét, ahol mindenki tudja, hogy mire képesek a mesék. Ezek az ártatlannak látszó történetek -ha jó kezekbe kerülnek- képesek megváltoztatnia gondolkodásmódunkat, alakítani a személyiségünket, a kapcsolatainkat, az önértékelésünket, a természettel való egység megélését, de még a halálos ágyunkon is hatnak, oldanak.
Az előadásokon ízelítőt kaphattunk arról, hogy miért. Milyen kognitív nyelvészeti magyarázatai van, milyen pszichológiai alapjai van, hogyan fejleszt és milyen erős, ha más módszerekkel ötvözzük.
Az előadások és a workshopok után részt vettünk egy ’’Teremtésjátékon”. Csodálatos volt, ahogyan egy női teremtő alkotott; jókedvűen, vadul és elégedetten, ahogyan csak Tarnok Mariann tud. Megértettük milyen ’’Magankhoz ölelni’’ az őseinket Maja Bumberák játékán keresztül. Késő este tüzet festettünk, szakrális körtáncot jártunk és röpködtek a lélekmadarak.
Én Ukuáról a tenger anyjáról tartottam foglalkozást vasárnap reggel, amelybe beépült, egy gyors ötlettől vezérelve a Nimródék Folyó-éneke.
A Könyvtárban pedig Hamupipőke történetén keresztül avattam be a résztvevőket a drámapedagógia és a meseterápia három ötvözési lehetőségének egyikébe.
Boldog 10. szülinapot az Egyesületnek!