20 321 0582 nskszilvia@gmail.com

Orfeusz és Euridice szerepe, szerelme és személyisége a mitológiában és Jean Cocteau művében

Orfeusz és Euridiké szerelme-személyisége -szerepe és szimbólumai a mitológiában és Jean Cocteau színre vitt drámájában

Korosztály: középiskolások 20-25 fő

Időtartam: 2*45 perc

Fókusz: Szerelem felfogások és szimbólumok a mitológiában és a Jean Cocteau (színre vitt) drámájában

Módszer: drámapedagógia módszerek alkalmazása , festményekre, versekre, idézetekre építve.

Történetváz, ha a színdarab alapján dolgozunk:

A színdarabban szereplő Orfeusz alakja sok tekintetben eltér a mitológiai Orfeusz személyiségétől és történetétől. Itt a szerelem érzése meglehetősen ambivalens. Orfeusz számára inkább a költészet elsődleges, amelyet egy ló testesít meg. Amikor Euridiké meghal, Orfeusz ráébred ugyan a szerelem fontosságára, de ez csak addig tart még az alvilágból visszahozza Euridikét, majd újra az alkotás és a siker iránti vágy lesz erősebb nála, amely legyőzi a szerelem érzését. Euridiké szerelmes férjébe és felnéz rá, ugyanakkor félti is őt és a szerelmüket. Orfeusznak azonban minden gondolatát a lótól várt verssorok kötik le, így Euridiké hogy a figyelmet magára vonja, nap mint nap betör egy-egy ablaküveget, amelyet az „üveges” javít meg. Az üveges gondoskodása és vonzalma Euridiké számára biztonságot nyújt, mindaddig még  levegőben nem kezd lebegni, a tetőn (vagyis a létrák által szimbolizált égi térben).  A történetben kulcsfontossága van, mert egyfajta „angyalként” segít Orfeusznak visszahozni a „tükrön” túli Euridikét. Orfeusz végre a saját halála után jut el Euridikéhez igazán.

Jean Cocteau művének a Kabóca Bábszínház által bemutatott színdarabja alapján

Eszközök: papír, filc, képek, festékek, A3 lapok, kézmosó pohár

 

  1. Nekem a költészet….. jelenti. /5 perc/

Neked mit jelent a költészet vagy ha szeretnéd tágíthatod is: Mit jelent a művészet? Nekem a költészet /művészet…jelenti.

Játékforma:

Körkérdés formájában mindenkinek ki kell egészítenie a mondatot!

Felvezetés: „Franciaországban a költők korántsem örvendenek akkora közmegbecsülésnek, mint a Duna mentén. A francia átlagpolgár szemében a poéta afféle hóbortos ködevő, faramuci garabonciás. „Elátkozott költők” hosszú sora táplálta – és táplálja mind a mai napig – szándéka ellenére ezt a balhiedelmet, Villontól Verlaine-ig és tovább.” (Fáber, 1984) Nálunk egy más volt a helyzet Cocteau idején. (1889-1963). 

 

  1. Mit jelent számodra Orfeusz alakja? – három szimbólum vonzásában /15 perc/

Felvezetés:

A színdarab Jean Cocteau drámája alapján készült. Jean Cocteau francia volt, költő, írófestő, színész, zeneszerző, jelmeztervező és filmrendező egyben.

Azt mondják Cocteauról, hogy a „tudat alatti képzeteinket kell mozgósítani”, ha meg akarjuk érteni a műveit, ha „követni akarjuk őt a lélektani elemzésekbe”. (Forgács, 1999) Minden drámája egyúttal a kapcsolatokról is szól. Vonzásokról, taszításokról valamihez vagy valakihez. Orfeusz szimbolizálhatja a szerelmes embert, a nárcisztikus figurát, a költészet megszállott művelőjét és még sok mást is. Számotokra mit jelent Orfeusz alakja?

Játékforma:

A csoport által kiválasztott három szimbólumot (amely a belső mozgatóerőket szimbolizálja most) felírjuk három papírcsíkra. A mágnestáblát használunk, amelyre a mágnessel ellátott papírcsíkokat és Orfeusz alakját elhelyezzük az ábrának megfelelően.

Orfeuszt középre helyezem a táblán, utána bárki elhelyezheti valamelyik felirathoz közelebb vagy éppen távolabb, miközben mond egy mondatot arról, hogy miért tette oda. A végén –ha már nincs újabb jelentkező- középre rakjuk újra, jelezve, hogy nincs jó/egyedüli megoldás.

Csoportos megbeszélés: Miben tér el a színdarab Orfeusz mitológiai alakjától? Van-e most lantja Orfeusznak? Ha igen, mi az ami megfeleltethető neki?

3.Szódobáló – Szimbólumok                                                                                               /15 perc/

Felvezetése:  A kritikusok azt mondták Cocteauról, hogy a költészete jelenik meg minden művészeti ágban, amellyel valaha foglalkozott. Ezt nem csupán a kritikusok mondták, hanem Cocteau is felvállalta sőt büszkén vallotta. Szimbólumokkal, metafórákkal szeretett dolgozni, amelyek költeményeiben, drámáiban, filmjeiben is jelen vannak. Szerintetek ez a művéből készített előadásban is így van?

Ha nyitottak rá beszélgetünk róla és/vagy folytatjuk a következő résszel:

Szódobáló- Ki volt az üveges? A rövid gyakorlat során mindenki megszólalhat egyszer vagy kétszer és egy szót vagy rövid mondatot mondhat arról, hogy kit/mit szimbolizál a darabban az üveges.

Ugyanezt: – Ki vagy mi volt a ló?  Mit szimbolizál a tükör? Mit szimbolizál a létra? Mit szimbolizál a piros kesztyű?

Mit jelentenek a piros kötelek? Mit jelent a kék gyémánt? Mit jelentenek az összegyűrt papírdarabok?

Mit jelent a sötét tér és a fehér deszkák ellentéte?

Páros-szimbólumok alkotása:

A következő részre csak akkor lehet áttérni, ha a csoport nyitott volt az előző gyakorlatra.

Mit fejeznek ki számotokra ezek a párok? Helyettesítsd más szóval a pár mindkét tagját:

Ló – Orfeusz, Ló- Euridiké, Üveges- Euridiké, Tükör – Euridiké, Tükör – Orfeusz, Létra-Euridiké, Létra-Orfeusz, Létra-üveges

 

  1. Festmény-játék –                                                                                                                /10 perc/

Melyik festmény szimbolizálja leginkább Orfeusz és Euridiké kapcsolatát számodra?

Felvezetés:

Számos művészt megihletett a történetük. /Egyébként Cocteau maga is készített grafikákat, festményeket, amelyekre azt mondták rá, hogy grafikai költészet./ Most más művészek képeit és szobrait fogjuk megnézni. Arra kérem a résztvevőket, hogy mindenki járjon körbe és válassza ki azt a művet, amelyik számára legjobban kifejezi, szimbolizálja az előadásban megjelenített  Orfeusz és Euridiké kapcsolatot. Ha kiválasztotta álljon meg a kép mellett.

Feladat:  Az 1. számú melléklet festményeinek és szobrainak kinyomtatott színes képeit (10db) elhelyezni  a játéktér 10 különböző pontján 10 széken. (lehet kevesebb is ha 10-et soknak gondolunk). Ha mindenki választott egy képet, az egy képhez állók fognak egy csoportot alkotni. A csoporttagok kapnak időt arra, hogy megbeszéljék, majd elmondják miért azt a művet választották.

Valószínűleg itt csengetnek ki, de az sem baj, ha a következő gyakorlatba belekezdünk mert a szünetben  a fejekben tovább alakul a festmény.

 5.Saját szimbólum festése       /15perc/ Szerette-e Orfeusz Euridikét? Milyen volt a viszonya a költészetéhez?

A csoportokat együtt tartjuk és megkérjük őket, hogy együtt készítsenek egy képet, amely számukra Orfeusz és Euridiké illetve Orfeusz és a költészet kapcsolatát szimbolizálja!

3 csoport  Euridikével, 3 csoport a költészettel való kapcsolatát festi meg! El kell mondani, hogy nem kell feltétlenük (sőt nem is célszerű) figurális művet festeni! Dolgozzanak inkább színekkel, formákkal!  Nem műalkotásokat kell készíteni, hanem elsősorban érzéseket megformálni!

/ Ujjfestés- előre elkészített festékek- lapok- kézmosó esetén általában 12-15 percet igényel./

 

  1. Lehetnek-e versek szimbólumai a színdarabnak vagy Orfeusz érzéseinek? /15 perc/

Cocteau költeményeit használom fel, amelyekből ki kell választania mindenkinek azt az egyet, amelyik számára a leginkább szimbolizálja művet!

A versek címei:

Megint a szerelem

Alkalmi szerzemény

Ha a napba nézek

Egy hattyú halála

Ha majd kalandomat

A teljes verset a 2. számú melléklet tartalmazza.

A csoportok az alapján alakulnak ki, hogy ki melyiket választja. Ezt követi egy csoportos megbeszélés, ahol leírják a csoport indoklását. Végül a csoportvélemények meghallgatása következik.

7.Állóképek /6-7 perc/

Felvezetés: Arra kérem a résztvevőket, hogy alakítsák ki a saját állóképüket, szobrukat Orfeusz és Euridiké kapcsolatáról. A kép része lehet a ló és az üveges is, jelen lehet bármennyi szereplő, de akár egy is, ha a csoport számára az fejez ki valamit.

Ha az időbe belefér az állóképek figuráit megszólaltathatjuk, megérintve a vállukat.

/3-4 fős csoportok részvételével/

 

  1. Körbeszélgetés: /6-7 perc/

Van-e olyan szó számodra, amely a mai órát szimbolizálta?

Mit jelent valamit szimbolizálni? Mit jelent a szimbólum maga? Mennyire szükséges hozzá a képi megjelenítés?

Eredete: (görögül: ismertető jel) = Valamely gondolati fogalmat érzékeltető jel, jelkép, amely

képzelettársítás folytán nemcsak a kifejezendő fogalmat helyettesíti, hanem vele kapcsolatban különböző érzéseket, hangulatokat, egész gondolatsorokat tud felidézni.

Irodalom: Sajátos, bonyolult lelki tartalmat egyéni jelentésátvitellel érzékeltető költői kép.

       (Magyar értelmező kéziszótár, 1985)

Metaforából származó szókép. Valamely fogalom, eszme, érzés érzékletes jele,

amelynek képzettársítás folytán gazdag gondolati, érzelmi és hangulati töltése

(Ibsen vadkacsája, Ady disznófejű nagyura stb)

 

Művészet: A képzőművészetben, ikonográfiában használatos attribútumok közül néhány

egyben szimbólum is, ami önmagában is képes a hozzá társított személyt vagy jelenséget jelenteni, felidézni.

Jung a költőkről és a szimbólumokról:  „primitív történetmondók, álomlátók, nyughatatlan

fantáziájú emberek” modern megfelelője.(Jung, 1960)

            Szimbólumtár: „A szimbólumok világát gyakran tekintik titkosnak, misztikusnak. Ebben az

értelmezésben – a hieroglifákhoz hasonlóan – meg kell fejteni és újra meg kell tanulni

jelentésüket. Kétségtelen, hogy bizonyos jelek – elsősorban a nem képszerű (non-ikonikus)

szimbólumok, például a geometrikus jelek – kizárólag az azokat megalkotó kultúra

ismeretében értelmezhetők, vagy – forrásértékű adatok híján – örökre némák maradnak. De

a jelképek döntő hányada, a képszerű (ikonikus) jelek olyan természetességgel hordozzák

jelentéseiket, hogy értelmezésük kézenfekvő.” (Pál, Újvári, 2001)

 

Idézetek

1.G. Jung (1960):A tudattalan megközelítése, in Az ember és szimbólumai,1993, 89 old.

 2.Fáber András  (1984): Jean Cocteau és a film, Költő kamerával in: Filmvilág 1984/10 Letöltve: Filmhttp://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=6539
3.Forgács András (1999): Ó Cocteau! In: Filmvilág 1999/10-es szám Letöltve: http://www.c3.hu/scripta/filmvilag/9910/forgacs.htm
4. Pál József, Újvári Edit (2001): Szimbólumtár Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és a magyar kultúrából Letöltve: http://www.balassikiado.hu/BB/netre/Net_szimbolum/szimbolumszotar.htm
Melléklet:
  1. Számú melléklet:
 
  2.      Számú melléklet:
Megint a szerelem

Megint a szerelem, megint melléje fekszem;
Büszke ormot nyel el ágyad, e mély verem,
Ne hagyd, hogy mások is zaklathassák a lelkem,
Hiszen szerelmi kínt szán az angyal nekem.

Tartsd nyitva szép szemed. Virrassz. Mert viszolyogtat
Az a fondorlatos álom, mely elrabol.
Tudod, milyen nehéz elhinnem bármi rosszat,
De szebb világokat sejtetsz meg alva, hol

Testtelen, arctalan, tájtalanul lebegsz el,
S oly távolban hiszem remegni ajkadat,
Arcodnak mosolya oly messziről dereng fel,
Hogy meg tudnálak én gyilkolni emiatt.

Alkalmi szerzemény
Vágjuk nevünket fába, várván 
Hajtsa törzsét égig a hév. 
Többet ér a fa, mint a márvány, 
Mert rajta egyre nő a név. 

Ha a Napba nézek

Ha napba nézek én, szemem se rebben,
míg te pillogatsz.
Ez az egy játszma kettőnk közt, amelyben
még alulmaradsz.

S ha majd pokolra szállunk mind a ketten, –
hogyha van pokol,
más forró tengerár dobálgat engem,
s téged más bugyor.

De lelsz a holtak térein helyettem
társat is talán…
Ne hagyj el, éljünk együtt még mi ketten,
egymás oldalán.

Az álom kerül (részlet)

Az álom elkerül, ha alvó arcod éjjel
a nyakamon pihen;
mert leskel a halál, s talán ilyenkor ér el,
s elaltat hirtelen.

Én meghalok s te élsz; e gond, ez ver fel engem!
Van szörnyűbb félelem?
Egy nap nem hallom majd a szívedet, s nem lebben
lélekzeted velem.

E félénk nagy madár, ki most az álomé lett
majd fészkéből kikel?
A fészekből, ahol testünk két fejjel ébred
s négy lábbal nyúlik el?

Örökké tarthat-é ily boldogság, vagy egyszer,
egy reggel megszakad?
Az útam építő védangyal nékem ezzel
könnyíti sorsomat.

 

Egy hattyú halála
Halottat fogtok, evezősök, 
Zajló redők legközepén. 
Vándormadarakhoz szegődött, 
Hol még senki se mondta: Én. 

Te nemes sóbálvány, csavard hát 
Nyakad, állj meg s nézz hátra csak, 
Mert gyilkosunk, a fiatalság 
A tetőn át máris szalad. 

 

Ha majd kalandomat…

Ha majd kalandomat szemlélik az utódok,

S hogy közben szép kocsim mint zökkent és rugódzott,

Hódoló bámulat fogja el mindahányt

E nemes ív előtt. De ki ma nézi pályám,

Balgatagnak itél, magát bölcsnek találván,

S szerelmeimnek is ő szabna új irányát.

Küldj nekem üzenetet vagy hívj fel!

Telefonszámom

20 321 0582

Email címem

nskszilvia@gmail.com

A foglalkozások helyszíne Diósd.