20 321 0582 nskszilvia@gmail.com

Tanulástechnika

Még mindig kevesen hiszik el, hogy a tanulás tanulható…! Pedig lehet javítani a gyermek:

1. Tanulási technikáján

Azt a típusút tanulási módot kell használnia, ahogyan ő a legkönnyebben tanul, amiben a legjobb. Ha hallás után tanul, akkor ne olvassa el tízszer is a tananyagot magában, mert attól nem lesz hatékonyabb!

Ha vizuális, akkor hiába hallgatja meg ötször, nem érti majd jobban!

Ha a társakkal megy jobban a tanulás, akkor ne ültessük be a csendes szobába óraszám, mert nem halad egy jottányit sem a tanulnivalóval!

2. Motivációján

Utál tanulni? Ha igen, azzal nem fogjuk tudni motiválni, hogy „Nem fogsz tudni leérettségizni drága gyermekem!” Nem is érti egy általános iskolás, hogy mit jelent az érettségi! Ennél sokkal közelebbi cél kell találnunk! Ráadásul saját maga kell, hogy rájöjjön, mert csak akkor fogja belsővé tenni!

3. A hozzáállásán és a jókedvén tanulás előtt és közben!

A tanulás mindaddig „nem szeretem” tevékenység lesz, még el nem kezdi használni a jobb agyféltekét közben! Csak ezzel tud szakadni az olvasom-ismétlem mókuskerekéből! Több játékosság, kreativitás, és ezáltal jókedv kerül a tanulás mellé! Persze nem lehet mindig játékot belevinni a tanulásba, de ahol lehet, oda feltétlenül kell!

4. Az olvasási és a memorizálási módján!

Lehet, hogy lassan olvas a csemete, ezért mire elolvasta a végét, elfelejti az elejét? Lehet, hogy gyorsan, de nem figyel rá?

Lehet, hogy az olvasás sebessége rendben van, de olyan mintha a memóriában az elolvasottaknak nyoma sem lenne?

Optimalizáljuk ezért az olvasási sebességet, amely mindenkinél mást tempót jelent, és megpróbáljuk összekapcsolni az olvasás és a memóriába való elraktározás folyamatát, hogy kevesebb energiabefektetéssel raktározzuk el a tanultakat.

5. A tanulásra szánt idő beosztásán és a koncentrálás erősségén!

Nem mindegy, hogy csak ott ül a könyv felett, vagy tényleg tanul valaki?

Mit tanul, és mennyi idő alatt? Jó időpontban (megfelelő napon, órában) tanul-e? Amikor tanul, képes-e tartósan koncentrálni, vagy állandóan elkalandozik a figyelme?

Ezeken is lehet javítani, csak meg kell kötnie a gyermeknek az alkut önmagával.

6. A jegyzetelés és szövegkiemelés módján!

Túl sok dolgot húz alá, vagy túl keveset, és az sem a lényeg? Nem tudja utána összefüggő mondatokká formálni a leírtakat egy szóbeli feleletnél?

A füzetében az íráskép inkább egy kusza alakzat, mint tanulható ismeretek halmaza? Igen, mert nincs átmenet az alsós „Most két sorral lejjebb, és egy picit bentebb!”, és a felsős „Mondom, írjátok!” között.

Megtanulható, és fejleszthető a rendszerezett írás!

7. A szorongáson, amely dolgozat, felelés előtt befeszíti!

Van, aki jól tudja a dolgozattal és feleléssel járó stresszt kezelni, és van, aki nem! De nem kell, hogy ez így is maradjon! Persze a stresszkezelés személyiségtől is függ, de ha már a fele szorongást oldani tudja majd, magánál, akkor nem dolgoztunk hiába!

Mit csinálunk a foglalkozásokon?

– Hatékony olvasási stratégiákat ismerünk meg (pl: SQ4R tech).

– Begyakorolunk néhány koncentráció növelő technikát pl: Pomodor

– Megismerjünk, hogyan tudjuk működtetni a jobb agyféltekénket!

Hogyan lehet például játékot csempészni egy lista megtanulásába?

Hogyan lehet egy szöveges feladatot értelmezni?

Miért kell lerajzolni egy verset?

– Megtanulunk alkut kötni saját magukkal a tanulás időtartamáról és módjáról, jutalmazva magunkat, ha sikerül a tanulási tervet tartani!

– Gyakoroljuk a gondolattérkép készítését egy aktuális tananyagon!

– Szorongás- és stresszoldó gyakorlatokat sajátítunk el, amelyek segítik a tanulás, és felelés előtti feszültségek oldását!

– Megtanuljuk, hogy az asztalon mi legyen, és mi ne legyen, ha tanuláshoz készülődünk!

– Meghatározzuk, hogy melyik tanulási technika jó a csemetének, és melyikkel próbálkozik hiába a kedves szülő!

– Megnézzük a villámolvasás technikáját, hogy sikerüljön „begyorsulni”, és mégis értsük a tananyagot!

– Memóriafogasokhoz rendeljük a tanulnivalót, és folyamatábrákat készítünk!

– Ismétlőkártyákat gyártunk a reál és humán tárgyakhoz is, sőt a nyelvtanulás technikáját is megújítjuk!

Hogyan tanítok?

– Természetesen játékosan! A drámapedagógia ismereteimet ötvözöm a tanulástechnikai megközelítési móddal, így a legtöbb eszközt sokkal személyesebben és élménydúsabban tudom átadni, mint ha csak magára a tanulás technikájára koncentrálnánk!

– Sokszor történeteken keresztül, mert az ember ősidőktől fogva jobban megjegyzi ezeket, mint a száraz ismereteket! /Inkább a mítosz, mint a logosz nyelvét használom/

– Odafigyelve a gyerekek érdeklődési körére, és korosztályi sajátosságokra, így belecsempészek egy kicsit az ifjúsági coaching módszertárából is!

– Pedagógusként azt is jelezni fogom, ha a gyermeknek nem a tanulástechnikájával van probléma, és más szakember bevonását igényli a fejlődése.

Kiknek ajánlom?

5. osztályos kortól egészen az érettségi előtt álló korosztálynak. Persze más-más lesz hangsúlyos az egyes korosztályok esetében!

A csoportokat próbálom homogén módon kialakítani, ez azt jelenti, hogy ne legyen 1 évnél nagyobb korkülönbség azok között, akik egy csoportba kerülnek!

Milyen formában?

Elsősorban csoportos (3—4 fő)

– egyrészt, mert így jó hangulatban, szerepjátékokat is segítségül hívva lehet dolgozni!

– másrészt a csoportélmény során megélt tapasztalat erősebb, mint az egyénileg szerzett élmény.

– harmadrészt, mert 3-4 gyerekre még lehet egyénileg is figyelni.

Ha a gyerekek egy osztályból érkeznek, akkor a tanulás technikáját hozzá tudjuk illeszteni az aktuális tananyaghoz, így nem csak az adott technikát gyakoroljuk, hanem az egyik tanulnivalót is kipipálhatják a foglalkozás végére!

A foglalkozás időtartama:

Egy foglalkozás: 1 óra 20 perc a gyerekekkel való munka + 10 perc a szülőkkel való megbeszélés! Az a tapasztalatom, hogy sokkal kevesebb időnek érzékelik a valós időt a játék miatt, és általában nem szeretnék abbahagyni!

Összes foglalkozás: 6 alapozó foglalkozás, amely kiegészülhet igény szerint 2-3 olyan foglalkozással, ahol a saját leckéjükön gyakoroljuk a megtanultakat!

A szülőktől kérem:

– Hallgassák meg a foglalkozás végén, hogy mit csináltunk, és miért!

– Ha már tudjuk, hogy a csemetéhez milyen tanulási módszer illik, miben erős, akkor bátorítsák a használatára, és segítsék, hogy kipróbálja többször is!

– Segítsen átültetni a technikákat a gyakorlatba otthon!

– Bátorítsa a gyermeket, és fogadja el, hogy nem fog azonnal megváltozni minden, ez egy folyamat, amelyben a szülő segítségére is szükség van!

Könyvajánló:

Carol Vorderman: Segíts a gyerekednek! Tanulási technikák lépésről lépésre

Lantos Mihály: Tanítsd meg tanulni! A Lépéselőny tanulási stratégia szülőknek

Lantos Mihály: Villámolvasás a gyakorlatban

Lantos Mihály: Lépéselőny-tanulj meg tanulni

Tony Buzan: Elmetérképezés mesterfokon! Így használd az univerzum leghatékonyabb mentális eszközét!

Kozsánné Tóth Marianna: Kreatív Tanulási Módszerek /Önfejlesztő munkafüzet/

Barbara Oakley – Terrence Sejnowski: A tanulás tanulása

Horváth Rita: Ötöst érő tanulási ötletek

 

Lantos Mihálynak és a Barbara Oakley- Terrence Sajnowskinak videófelvételei is vannak a net-en, bár ez utóbbiak angol nyelvűek.

Küldj nekem üzenetet vagy hívj fel!

Telefonszámom

20 321 0582

Email címem

nskszilvia@gmail.com

A foglalkozások helyszíne Diósd.