Júniusban volt egy érdekes, és egyben tanulságos foglalkozásom az Elmúlik gyűrű meséjéről. Hatodikos gyerekekkel játszottam a meséről. A teljes foglalkozást most nem írom le, csak a tanulság részét. Amíg elmúlásnak arról a részéről szólt a foglalkozás, hogy elmúlik valamilyen rossz, addig remek óra volt, de amikor az a része került előtérbe, hogy a jó is elmúlik, akkor az egyik gyerek azt mondta, hogy „ahhoz nem kell gyűrű, azt tudjuk, hogy sajnos az is elmúlik!” Elgondolkoztam azon, hogy milyen igaza van… A pozitív élmények közben, ha arra gondolnánk, hogy ez is el fog múlni, akkor nem vennék részt teljes lelkesedéssel benne, és talán ki is esnénk a flow élményből. A tudatalatti részt ekkor nem kell félteni, úgysem lehet becsapni, tudja, hogy minden véges. Miért kell ezt tudatosítanunk, miért erősítsünk rá? A rossz szituációkban persze a gyerekek szerint is hasznos a gyűrű….
Az egyik képen az elmúlik gyűrűre írják fel a gyerekek, hogy szerintük minek kell elmúlnia, a másikon „női lélek kártyái” közül választanak olyat, amelyet ha megnéznek reggelente segít nekik megerősödni abban, aminek sokáig nem kellene elmúlnia…..