A foglalkozás természetesen aktuálpolitika-mentes, és a történet sem huszadik századi. Persze a csoportban átélt élmény, az elraktározott tapasztalat és a megszerzett tudás valós. Ezek teszik képessé a fiatalt arra, hogy éles helyzetekben is élni tudjon a döntési jogával.
Ha megnézzük a Társadalomismeret címen publikált tankönyveket, akkor egy-két oldalt találunk a választásokra vonatkozóan, de ezek is inkább a választási jogról vagy magáról az eljárásról szólnak, és kevésbé arról, hogy hogyan nézzen rá egy fiatal a választási programokra, milyen szempontokat vegyen figyelembe egy közszereplő megítélésekor.
A foglalkozás a múltban, illetve a jövőben játszódik, de a felépítéséhez megnéztem, hogy:
– mi alapján döntenek mostani 18-19 éves fiatalok,
– mit ismernek a világból, kik hatnak rájuk
– hogyan reagálnak a propagandagépezetek hirdetéseire
– a bedobott szórólapok fényképei és az alá írt mondatok mit
jelentenek számukra
– van-e elég ember- és a társadalomismeretük ahhoz, hogy
dönteni tudjanak.
Otthon szerintem a családok többsége csak érintőlegesen beszélget erről, és a fiatalok úgy kerülnek a választóurna elé, hogy fogalmuk sincs arról, hogy mi alapján mérlegeljenek.
Középiskolai osztályokhoz (16-17 éves fiatalokhoz) szeretném majd ezt a programot elvinni szeptembertől, mert néhány év múlva ők választanak majd!
A fényképen a fiam, -most kapott- első választónak járó kulcstartója van.